1. A tanuló joga, hogy személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák, vele szemben fizikai és lelki erőszakot, testi fenyítést ne alkalmazzanak, kegyetlen, megalázó büntetésnek ne vessék alá. Ha a tanuló úgy érzi, hogy erkölcsi sérelem érte segítségért fordulhat osztályfőnökéhez, iskola vezetőségéhez, gyermekvédelmi felelőshöz vagy a diákönkormányzathoz.
2. A tanuló joga, hogy választó és választható legyen a diákérdekeket képviselő szervezetekben.
⮚ A nevelési programban pedagógiai programban meghatározottakhoz kapcsolódó szolgáltatásokhoz való hozzájutás pedagógiai feltételekhez, képességek meglétéhez kötődhet. A tanulót nem érheti hátrány neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyőződése, véleménye, kifejtett nézete, életkora, társadalmi származása, vagyoni helyzete, érdekképviselethez való tartozás miatt. Ha a tanuló úgy érzi, hogy e jogábanmegsértették, az előző pontban felsorolt személyekhez fordulhat segítségért és kérheti az őt ért sérelem orvoslását az iskola fenntartójánál.
Az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell:
⮚ az oktatásba történő bekapcsolás feltételinek meghatározása,
⮚ a felvételi kérelmek elbírálása,
⮚ az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás,
⮚ a teljesítmények értékelése,
⮚ az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele,
⮚ az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés,
⮚ az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása,
⮚ a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés,
⮚ az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során.
3. A tanulónak joga, hogy a tanulmányi munkához a tanítási órán kívül is segítséget kapjon (korrepetálás, szakköri foglalkozások stb.). Ilyen irányú igényét az osztályfőnöknél kell jeleznie.
4. A tanulónak joga, hogy részt vegyen az iskola kulturális életében, iskolai tanulmányi versenyeken.
5. A tanulónak joga, hogy részt vegyen felzárkóztató órán illetve szakköri, sport és diákköri csoportok munkájában (tanórán kívüli foglalkozások). A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanév első két hetében lehet jelentkezni, a jelentkezéseket az osztályfőnököknél kell leadni.
6. A tanulónak joga, levelezéshez való jogát tiszteltben tartsák. Névre szóló és az iskolába érkező postai küldeményeit az iskola titkárságán veheti át, azt az iskola nem bontja fel és nem iktatja.
7. A tanulónak joga, hogy igénybe vegye az iskola könyvtárát, más kulturális szolgáltatásait, számítógépes termét, sportfelszereléseit és létesítményeit térítésmentesen használja.
8. A tanulónak joga, hogy szociális kedvezményekben és társadalmi juttatásokban részesüljön. (pl.: étkezési támogatás, tankönyvsegély, utazási, lakhatási támogatás) igényeit a megfelelő űrlapon kell előterjesztenie, és az iskola titkárságán leadnia. Űrlapokat a titkárságon lehet kérni. Kérelmének eredményéről a tanulót 30 napon belül osztályfőnöke tájékoztatja.7
9. A tanuló joga, hogy kiemelkedő tanulmányi munkájáért, közösségi tevékenységéért dicséretben, jutalomban részesüljön. A jutalmak odaítéléséről az iskola igazgatója, a nevelőtestület, az osztályfőnök és a diákönkormányzat dönthet.
10. A tanuló joga, hogy hit- és vallásoktatásban részesüljön.
11. A tanuló joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Jelentkezhet az iskolaorvosnál vizsgálatra, az iskola által szervezett szűrővizsgálatokon kötelező jelleggel vesz részt.
12. A tanuló joga, hogy hozzájusson a tanulmányai folytatásához és jogai gyakorlásához szükséges információkhoz. (fordulhat a tanulmányi ügyekkel megbízott pedagógushoz, használhatja a könyvtár továbbtanulással kapcsolatos dokumentumait stb.)
13. A tanuló joga, hogy a diákönkormányzat működésén keresztül részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában.
14. A tanulónak joga, hogy az iskola vezetőségéhez, a diákönkormányzathoz, az iskolaszékhez forduljon kérdésével, javaslatával, véleményével.
15. A tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt mondhasson az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról.
16. A tanulónak joga, hogy adatait az iskola biztonságos körülmények között kezelje, tárolja.
17. A tanuló joga, hogy a témazáró dolgozat idejét, témáját 5 nappal korábban megismerje. Egy napon kettőnél több témazáró dolgozat nem iratható.
18. A tanuló joga, hogy dolgozatait, írásbeli munkájának érdemjegyét és az elkövetett hibákat lehetőleg a következő tanítási órán, de legkésőbb 15 munkanapon belül megtudja. Ha ez nem történik meg, a tanuló nem köteles a jegyet elfogadni. Ez alól kivételt képez az eset, ha a szaktanár közben megbetegszik és betegállományban van.
19. A tanuló joga, hogy jogai megsértése esetén panaszt nyújtson be és eljárást indítson osztályfőnökénél, második körben az igazgatónál. Amennyiben ügye továbbra sem rendeződik, törvényességi kérelmet nyújtson be a fenntartó szervhez, felülvizsgálati kérelemmel forduljon az iskolaszékhez. A szülő az iskola intézkedése ellen a közléstől számított tizenöt napon belül panaszt tehet.
20. A tanuló törvényes képviselőjével bármikor kérheti az iskola által nyilvántartott személyes adatainak törlését, helyesbítését.
21. A tanuló élhet a tanítási órán a véleménynyilvánítás jogával az órát vezető pedagógus által irányított keretek között, ha ez nem sérti a többi tanuló művelődéshez való jogát.
22. Minden tanulónak joga van ahhoz, hogy magánéletét, kapcsolattartását és jó hírnevét az iskolában mindenki tiszteletben tartsa.
23. A tanulók iskolán kívüli tevékenységét nem szabályozzuk, de elvárjuk, hogy iskolán kívüli magatartásuk megfeleljen a társadalmi normáknak.
24. A tanulóknak joga van eldönteni törvényes képviselőjével együtt, hogy érdekei védelmében az alkotmányosan biztosított igényérvényesítési lehetőségek közül melyiket veszi igénybe. ( A tájékoztatás az iskola feladata! )
25. A tanulóknak joga van ahhoz, hogy védelmet kapjanak olyan megnyilvánulásokkal szemben, amelyek családi életének megkérdőjelezésére, kigúnyolására irányulnak
26. A tanuló joga, hogy kérje tanórai foglalkozások alóli felmentését, vagy az értékelés alóli mentesítést, illetve hogy tudásáról független vizsgabizottság előtt adjon számot.
A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései.
A hatályba lépés dátuma: 2024. szeptember 1.
Nkt. 24. § (4) A Kormány rendeletben meghatározza azon – a tanulói jogviszonyból, kollégiumi tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítéséhez, jogok gyakorlásához nem szükséges – tárgyak körét, amelyet a tanuló a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez való jogra, az egészséghez való jogra, az oktatás zavartalanságának biztosítására, valamint a köz érdekére, közbiztonságra tekintettel a 7. § (1) bekezdés b)–j) pontja szerinti nevelési-oktatási intézménybe [a (4) és (5) bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: nevelési-oktatási intézmény]
a) nem vihet be (a továbbiakban: tiltott tárgy), vagy
b) bevihet, azonban azt a tanítási nap folyamán csak akkor birtokolhatja és használhatja, ha azt a nevelési-oktatási intézmény
ba) igazgatója egészségügyi célból vagy
bb) pedagógusa pedagógiai célból
-a tanulmányi rendszerben a Kormány rendeletében foglaltak alapján rögzítettek szerint – az általa meghatározott időszakra engedélyezi (a továbbiakban: használatában korlátozott tárgy).
245/2024. (VIII. 8.) Korm. rendelet – a nevelési-oktatási intézményekben a tiltott és a használatában korlátozott tárgyak köréről, valamint a tárgyakra vonatkozó eljárásrend részletes szabályairól (a továbbiakban: Korm. rendelet)
A hatályba lépés dátuma: 2024. szeptember 1.
2. § Használatában korlátozott tárgynak minősül
a) a tanítási nap folyamán
aa) az általános iskola 1–8. évfolyamán,
a telekommunikációs eszközök – különösen a mobiltelefonok –, a kép- vagy hangrögzítésre alkalmas eszközök és az internetelérésre alkalmas okoseszközök.
3. A tiltott és használatában korlátozott tárgyak átvételének és visszaadásának szabályai
3. § (1) A használatában korlátozott tárgy a 2. § szerinti nevelési-oktatási intézménybe bevihető, azzal, hogy a tanuló a használatában korlátozott tárgyat a tanítási nap kezdetén, a tanítási órák megkezdése előtt – kollégiumban a foglalkozás megkezdése előtt – az intézmény házirendjében meghatározottak szerint leadja – a kollégium kivételével – a tanítási nap időtartamára, és azt a házirendben meghatározottak szerint visszakapja.
(2) A használatában korlátozott tárgyat az átvételt követően a nevelési-oktatási intézmény által a házirendben meghatározott elzárt helyen kell tárolni.
(3) Az 1. § a) és c) pontja szerinti tiltott tárgyat a házirendben meghatározott személy veszi át és tárolja visszaadásáig.
(5) Az átvett tárgyat az átvétel időpontja szerinti állapotban kell visszaadni az (1) és (4) bekezdés szerinti személy részére.
5. § Az Nkt. 24. § (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben a birtoklásra és használatra vonatkozó engedélyezést az igazgató vagy a pedagógus végzi a tanulmányi rendszerben, azzal, hogy rögzíti
a) a birtoklás és a használat célját,
b) az engedély érvényességének időtartamát (tanóra, foglalkozás, tanítási év), továbbá
c) a birtokolható tárgyat.
Az iskolánkban alkalmazott eljárásrend szerint a diák az első tanítási órát megelőzően leadja mobiltelefonját, okosóráját, egyéb használatában korlátozott eszközét, valamint tiltott eszközét az első tanórát tartó tanárnak, aki azt begyűjti és zárt helyen tárolja. A tanórák végeztével az adott osztály utolsó tanóráját tartó tanár kiosztja az eszközöket a tulajdonosaiknak.
A mobiltelefonra vonatkozó szabályok megszegése esetén a tanár a telefont elveszi és átadja az igazgatónak. Az igazgató zárható helyen tárolja az elvett telefont mindaddig, amíg a szülő személyesen érte nem jön. A tanulóval szemben az igazgató a fegyelmező intézkedések fokozatainak sorrendje szerint jár el, melynek során a legalacsonyabb adható fokozat az igazgatói figyelmeztetés.
A tanuló rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az iskolának biztosítania kell. Az ellenőrzést és szűrést az alábbi területeken kell elvégezni:
⮚ fogászat évente egy alkalommal
⮚ általános szűrővizsgálat évente egy alkalommal
⮚ kötelező oltások
⮚ tisztasági vizsgálat évente 2 alkalommal⮚ védőnők rendszeresen felvilágosító órákat tartanak a felső tagozaton
A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít.
Iskolánk elkötelezett az iskolai agresszió és a kortársbántalmazás (bullying) megelőzésében és kezelésében. Intézményünkben a bántalmazás semmilyen formája nem megengedett és a bullying minden esetben következményekkel jár. A bullying nemcsak az áldozatra gyakorol maradandó hatást, hanem rombolja a közösséget, a közösség tagjainak biztonságérzetét, normalizálja az agressziót. A „Bullying/ Kortársbántalmazás kezelési protokollról” az iskolába lépéskor minden tanulót, szüleiket és az új munkatársakat tájékoztatni kell.
1. Mit tekint az iskola bántalmazásnak?
Az iskolai kortársbántalmazás (bullying) szándékos, ismétlődő negatív vagy agresszív hatalomgyakorlás egy gyengébb diáktárs felett (Olweus, 1999).
Az alábbi három kritérium különbözteti meg egy konfliktushelyzettől:
● Egyenlőtlen erőviszonyok: az elkövető(k) fizikai vagy státuszfölényben van(nak) (idősebb, fizikailag erősebb, népszerűbb, gazdagabb, jobb mentális képességgel bír stb.). Az áldozat nem tudja megvédeni önmagát.
● Rendszeresség: a bántások ismétlődőek, hosszú időn keresztül ki van téve nekik az áldozat és rögzülnek a szerepek (az áldozat mindig áldozat, nincs kölcsönösség, mert akkor tartós a konfliktus), egyoldalú.
● Szándékosság: az áldozatot nem félreértésből, hanem direkt akarják bántani, lejáratni, megalázni.
Kortársbántalmazás formái:
● Fizikai: a diáktárs megütése, megrúgása, lökdösése, testi sérelem okozása; személyes holmijának eltulajdonítása, elrejtése vagy megrongálása. A másik testi határainak figyelmen kívül hagyása, az intim területeken való tiszteletlen érintések.
● Verbális (szóbeli): a másik kigúnyolása, gúnyneveken szólítása; csúfolás; szidalmazás; fenyegetés; megfélemlítés.
● Kapcsolati: pletykák vagy hazugságok terjesztése egy személyről; nyilvános megalázás, megszégyenítés; kirekesztés a csoportból, közösségből, figyelmen kívül hagyás.
● Cyberbullying: erőszakos üzenetek küldése valakiről egy csoportnak; rosszindulatú dolgok posztolása valakiről; szándékos kirekesztés egy csoportból; fenyegető vagy megfélemlítő üzenetek küldése online vagy telefonon keresztül; valaki más nevében posztolni olyan dolgokat, melyek rossz színben tüntetik fel („személyiséglopás”).
● Szexuális zaklatás: szexuális jellegű, nem kívánatos testi, szóbeli vagy non-verbális magatartás. Célja vagy hatása egy másik személy méltóságának megsértése, és megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet teremtése.
A bántalmazás szereplői:
1. Bántalmazó
2. Bántalmazott/Áldozat
3. Szemlélők
4. Támogatók/ Csatlósok: a bántalmazót támogatják szavakkal/ tettekkel.
5. Védelmezők: az áldozatot védik szavakkal, tettekkel; segítséget kérnek a felnőttektől.
Az iskola beavatkozási felelőssége az iskola területén történő, iskolai diákokat érintő kortársbántalmazásra terjed ki (tanítási idő alatt, iskolai programok során). Az otthoni, iskolai szünetekben történő bántalmazás esetén az iskola nem tud fellépni.
A kortársbántalmazással kapcsolatos programok két fő területe:
● Prevenció: csoportos foglalkozások, pedagógus- szülő- diák edukáció a bántalmazási helyzetek felismerése érdekében.
● Intervenció: az általános, bántalmazás esetén érvénybe lépő eljárásrend.
Prevenció:
● Minden 5. osztályban (felmenő rendszerben) prevenciós osztályfoglalkozások a szociális segítő és/vagy mentálhigiénés szakember vezetésével. (Indokolt esetben az alsóbb évfolyamokon is)
● Pedagógusoknak előadás tartása a bántalmazási helyzetek felismerésével, kezelésével kapcsolatosan.
● A bullying-szociometria alkalmazása.
Intervenció – Bullying helyzetek kezelése
Az esetkezelés alapelvei:
● A bántalmazás (DE nem a személy) elítélése, a bántalmazó viselkedés megszüntetése.
● Az áldozat megerősítése, támogatása, védelme.
● A bántalmazó és az áldozat kapcsolatának helyreállítása
Iskolánkban a bántalmazások (bullying) kezelésére gyermekvédelmi munkacsoport működik. A csoport tagjai az intézményben dolgozó, a feladatra önként jelentkező pedagógusok (2 fő), szociális segítő.
Különböző szakemberek felelősséghatárai:
• Osztályfőnök szerepe:
1. Feltárás
2. Jelzés a teamnek – ha NEM bullying, akkor eset kezelése
•3. Osztálytársakkal kommunikáció
4. Szülőkkel kommunikáció
5. Utánkövetés
• Szaktanárok szerepe:
1. Jelzés osztályfőnöknek
•2. Utánkövetés
• Iskolavezetés szerepe:
1. Esetkezelő team felállítása és működésük biztosítása
2. Fegyelmi eljárást igénylő esetben fegyelmi eljárás
Az esetkezelés menete:
I. A jelzés érkezése, fogadása, dokumentálása:
A bántalmazással kapcsolatos jelzés érkezhet tanulótól, pedagógustól, iskolai alkalmazottól, szülőtől, szociális segítőtől, egyéb személytől.
A jelzés történhet a gyermekvédelmi munkacsoport tagjainak személyes megkeresésével, írásban vagy telefonon. A csoport a névtelenül érkező jelzéseket is kivizsgálja.
A bántalmazáskezelés folyamatáról minden esetben feljegyzés készül.
A jelzés beérkezése után a bántalmazás hátterének feltárása érdekében külön – külön beszélgetést folytatnak a bántalmazóval és az áldozattal is.
II. Támogató beszélgetés az áldozattal
A bántalmazáskezelő team tagjai állást foglalnak az áldozat támogatása, segítése mellett, és elutasítják a bántalmazást (DE nem a bántalmazó személyét).
A támogató beszélgetés célja:
● A bántalmazás hátterének feltárása
● Az áldozat támogatása – az áldozatkezelés alapelveinek betartásával.
A támogató beszélgetés során a pedagógusok tájékoztatják az áldozatot az esetkezelés menetéről. A segítő beszélgetés során az áldozat segítését a következő alapelvek szerint végzik:
1. Az áldozat védelmének biztosítása:
1.1. Fokozott tanári felügyelet megszervezése
2. A kontroll visszaállítása
2.1. A bántalmazottat bevonják az esetkezelés folyamatába; minden lépésről tájékoztatják, minden lépést előzetesen egyeztetnek vele.
3. Az áldozat megerősítése
3.1. Kapcsolati téren: baráti kapcsolatok kialakításának segítése
3.2. Pszichológiai téren: szükség esetén szociális segítő bevonása
III. Konfrontatív beszélgetés a bántalmazóval
Az esetkezelő team két tagja konfrontatív beszélgetést folytat a bántalmazóval, ill. több bántalmazó esetén egyesével, egymás után a bántalmazókkal.
A beszélgetés célja a bántalmazó szembesítése tettével, a bántalmazás leállítása.
Az esetkezelő team tagjai egyértelmű üzenetet közvetítenek a bántalmazó felé: az iskolában nem megengedett a bántalmazás, ezért azt be kell fejeznie.
A bántalmazónak magának kell megoldást javasolnia arra, hogyan fog változtatni viselkedésén.
A jóvátételi vállalást feljegyezi a team, mindenki aláírja és a beszélgetést követő két héttel újra összeülnek a gyerekekkel, és megnézik, mennyire sikerült betartania a vállalását.
IV. Védelmezők aktivizálása
Az osztályfőnök feladata: 2-3 proszociális diák bevonása, akiket az áldozat megnevezett, mintbarátai. Feladatuk: az áldozat támogatása, mellette állás az elkövetkező időszakban.
V. A szűkebb közösség, a bántalmazásban érintett osztály bevonása
A bántalmazásban érintett osztály bevonása azt az üzenetet közvetíti a közösség felé, hogy mi nem tűrjük a bántalmazást, és egyetlen ilyen tett sem maradhat következmények nélkül. Ez egyrészt növeli a közösség, az osztály biztonságérzetét, másrészt segíti a védelmezői attitűd kialakulását.
Az osztály tájékoztatása az esetről az osztályfőnök feladata, az eset súlyosságát tekintve ebbe akár az igazgató is bevonható.
A tájékoztatás előtt az áldozattal egyezteti, hogy mi hangozhat el a közösség felé. A szülői közösség felé írásban jelzi az osztályfőnök az esetet, ha az egész osztály érintett, vagy a körülmények indokolttá teszik.
Szociális segítő bevonása: osztálydiagnosztika/ tanácsadás/ osztályfoglalkozások keretén belül segíti a közösség életét.
VI. A bántalmazó és a bántalmazott szüleinek tájékoztatása
Az esetkezelésbe az iskola az érintett szülőket nem vonja be, de az esetkezelés menetéről és a fejleményéről tájékoztatja őket.
VII. Utánkövetés
Az esetkezelés lezárása után (kb.2 hét múlva), a gyermekvédelmi munkacsoport újra leül az áldozattal és a bántalmazóval is külön-külön. Felülvizsgálják, hogy milyen az aktuális helyzet: javult-e, megszűnt-e a bántalmazás; a bántalmazó az általa tett vállalásokat be tudta-e tartani?
–
Amennyiben a bántalmazás nem áll le: folytatódik az esetkezelés a csoport és külsős szakemberek bevonásával. 2-3 hetente újabb utánkövető beszélgetésekre kerül sor a bántalmazóval és áldozattal.
Amennyiben az esetkezelés nem vezet sikerre, a bántalmazás nem áll le, akkor szankciók
lépnek életbe a fokozatosság elvét figyelembe véve.
● A szankciók közül elsősorban a közösségért végzett munkát részesítjük előnyben.
● Amennyiben ez sem vezet eredményre, vagy a bántalmazás olyan súlyosságú, akkor a bántalmazó szóbeli és írásbeli figyelmeztetésben részesülhet vagy fegyelmi tárgyalásra is sor kerülhet.
● A szankciókat iskolánkban az intézményvezető gyakorolja a házirendben leírtak szerint.
● Ha a bántalmazás során büntetőjogi felelősség is megállapítható, akkor a rendőrség bevonása is szóba jöhet.
● A súlyos bántalmazásról az iskola jelzést küld a gyermekjóléti szolgálat felé.
● Adott esetben megvalósulhat az érintett szülők bevonásával egy esetkonferencia
● Végső esetben a bántalmazó gyermek eltanácsolása az intézményből. Ha megoldódni látszott a probléma: továbbra is oda kell figyelni az osztályra.
VIII. A bántalmazáskezelés során szerzett információk
alapján, szükség esetén egyéb intézményi ( gyermekvédelmi felelős, iskolai szociális segítő) és/vagy külső szakemberek bevonása
Mindig az érintett gyermek bevonásával, szülők tájékoztatásával és engedélyével történik.
A bántalmazáskezelési protokoll során felhasznált szakirodalom:
● ENABLE antibullying program (https://hirmagazin.sulinet.hu/hu/s/enable ),
● Jármi É. & Piros V. (2017): Az iskolai bántalmazás: bullying – In: N. Kollár Katalin- Szabó Éva (szerk.): Pedagógusok pszichológiai kézikönyve II., Osiris, pp. 266- 286.
● Olweus, D. A. (1999). Az iskolai zaklatás. Educatio, 8(4), pp. 717–737.
Célja: a tanulót, szülőt, pedagógust érintő problémákat a legkorábbi időpontban, a legmegfelelőbb szinten lehessen feloldani vagy megoldani.
Alapvető szabályai:
● A panaszos problémájával az érintetthez forduljon.
● A panasz kezelését a jelzés pillanatában meg kell kezdeni.
● A panaszosnak éreznie kell, hogy ügye nem csak neki fontos.
● Az idő nem mindig segít, az ügyek csak néha oldják meg magukat.
● A panasz kezelésének, a probléma feloldásának kompetenciaszintjei vannak.
● Nem kell minden panasz feloldásának az igazgatónál kezdődnie ill. végződnie.
● A tipikus problémák külön figyelmet érdemelnek.
Problémakezelési eljárás:
● A panasz jogosságának vizsgálata.
● Jogos panasz esetén egyeztetés az érintettekkel.
● Tanulságok megfogalmazása.
● A szükséges intézkedések megtétele.
● Az érintettek tájékoztatása.
Szintjei:
l. szint
A tanuló/felnőtt problémájával az órák közti szünetben elsősorban az ügyeletes nevelőt keresheti.
Tanórákon jelentkező problémákat a tanító, a szaktanár kezeli. Napköziben, délutáni foglalkozásokon adódó panaszokat a napközis nevelők, foglalkozást tartó pedagógusok orvosolják, hozzájuk kell fordulni.
II. szint
Ha az ügyeletes nevelő, a szaktanár, a napközis nevelő, a foglalkozást tartó pedagógus nem kompetens a panasz kezelésében, továbbítja azt az osztályfőnöknek, illetve a probléma megoldását az osztályfőnöktől kérheti a tanuló/a felnőtt.
lll. szint
Ha az osztályfőnök nem tudja megoldani a problémát, közvetíti a panaszt azonnal az igazgatóhelyettes felé, illetve amennyiben az osztályfőnök nem tesz intézkedést a panasz kezelésére, közvetlenül a tagintézmény- vezető igazgatóhelyetteshez fordulhat a panaszos.
IV. szint
Szükség esetén a panaszkezelés érdekében az igazgatóhelyettes jelez az igazgató felé. Nem megnyugtató problémakezelés esetén a tanuló, felnőtt az intézmény igazgatójához fordulhat.
V. szint
A probléma további fennállása esetén a panaszos a fenntartótól kérhet jogorvoslatot.
Felmerülő probléma esetén a III. szinten írásban történő megkeresés szükséges, amire a vezetőség válaszol. Személyes találkozóra csak előzetes egyeztetés alapján kerülhet sor, ahol a mellékelt Hozzájáruló nyilatkozat aláírásával feljegyzés készülhet a megbeszélésről.
Problémakezelési határidők:
● I., II. szinten az érintettnek a problémáról való értesülést követően, ha kompetens annak megoldásában, azonnal meg kell tennie a megfelelő intézkedéseket, illetve továbbítani a következő szintre.
● Az igazgatóhelyettes 3 napon belül köteles egyeztetni az érintettekkel, és megtenni a megfelelő intézkedéseket.
● Az igazgató 15 napon belül megbeszélést kezdeményez az érintettekkel.
● A fenntartó 30 napon belül megvizsgálja a panaszt.
Az igazgató, a fenntartó 30 napon belül írásban ad tájékoztatást a panasz kezeléséről.
Hozzájáruló nyilatkozat
feljegyzés készítéséről
Alulírott ………………………………………………… (név) hozzájárulok, hogy a személyes/ telefonon történő megbeszélésről utólagosan írásos feljegyzés készülhet.
Továbbá hozzájárulok, hogy a dokumentumokat jogszabályi felhatalmazás vagy előírás esetén a köznevelési intézmény fenntartója, rendvédelmi és/vagy egyéb szociális szervek is megismerjék.
A létrejött dokumentumot az iskola a meglévő adatkezelési szabályzata alapján kezeli és tárolja.
Jelen hozzájárulásom önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapul és egyértelmű kinyilvánítása annak, hogy a fentiek szerint végzett adatkezeléshez a hozzájárulásomat megadom.
Kelt: …………………………
………………………………..
Aláírás
Feljegyzés
Ideje:
Helyszíne:
Résztvevők: (Továbbiakban: )
(Továbbiakban: )
(Továbbiakban: )
Gyermekvédelmi felelős: Dr. Szegedi Zoltán
E-mail: szegedi.zoltan@hauck-piliscsaba.hu
Tel.: 26/375-097
Iskolai szociális segítő: Tarcsai Koncz Judit Zsuzsanna
Telefon: +36 70 709 7097
E-mail: naposoldal9@gmail.com
Tájékoztató iskolai szociális segítő tevékenységéről:
Pilisvörösvári Városi Naposoldal Gyem1ekjóléti Központ szolgáltatási köre: az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység (1997. évi XXXI. törvény 39. § és a 15/1998. évi NM rendelet 25. § alapján).
A Hauck János Német Nen12etiségi Általános Iskola Intézményébe járó tanulók, szüleik és az intézményben dolgozó szakemberek számára egyaránt elérhető ez a szolgáltatás.
A Hauck János Német Nen12etiségi Általános Iskola Intézményébe járó tanulók, szüleik és az intézményben dolgozó szakemberek számára egyaránt elérhető ez a szolgáltatás.
Az iskolai szociális segítő felkereshető:
Személyesen, ügyeleti idejében: hétfő 11:00-13:00
távollétében telefonon, emailben
Iskolai szociális segítő neve: Tarcsai-Koncz Judit Zsuzsanna
Elérhetősége:
telefon: 06 70 7097097
email cim:naposoldal9@gmail.com
A szolgáltatás igénybevétele ingyenes.